Hajnali 5-kor mar uton voltunk, es mivel felhos volt az eg egesz nap,gyorsan haladtunk, ugy dontottunk, h. nem allunk meg 70 km-re Siem Reap-tol. Haladtunk tovabb a kovetkezo, majd a kovetkezo faluig, igy sikerult 120 km-t bicajoznunk azon a napon. Delutan 16 ora korul, mar "csak" 30 km-re voltunk a celtol, de 1 metert sem tudtunk volna tobbet tekerni mar. Mivel a kis varosban sehol nem talaltunk szallas lehetoseget, ugy dontottunk, hogy buszra szallunk es ugy fejezzuk be a turat. Nick nagyon nem szerette az otletet, o mindenkepp "bele szeretett volna biciklizni" Siem Reap-be. A buszra szallas otlete nem valosult meg, senki nem akart minket elvinni.A helyiek minden egyes buszt leintettek nekunk, probaltak segiteni, de nem ment. Akkor elokapott a zsebebol az egyik egy telefont, es felkialltott: TUK-TUK. Imadtam az otletet, es mukodott :)
Igy sikerult 1 nappal elobb megerkeznunk, a randevu napjan mi mar a medenceben csucsulve vartunk Shareen-re es Dave-re. Az utolso 30 km tekeressel tegnap vegre sikerult elbicajoznunk es megneznunk Angkor Wat-ot, remelem tetszeni fognak a kepek.
Koszonom nektek az emaileket, a hozzaszolasokat, hogy kovettetek az utunkat, nem hiszitek, de sokszor adott erot a biztatasotok...Nick azota is emlegeti, h. hanyszor akartam eladni a bicikliket es robogora szallni...de mindezekkel egyutt eletem legsuperebb nyaralasa, vagy inkabb ahogy angolul hivom tour helyett " tourture", torturaja volt. Elso bringaturasokkent persze mar latjuk, mennyit es hol hibaztunk a szervezesben....az elso es legfontosabb, Azsiaba biciklizni nyaron...biztosan
tobbet nem fogunk :)
No comments:
Post a Comment